Bérszámfejtés: Mennyi marad a letiltások után a borítékban?
Sajnos az utóbbi időkben egyre több végrehajtói határozatot kapnak a bérszámfejtők. Bedőlt hitelek, nem fizetett köztartozások, telefonszámlák és számos egyéb ok, amelyek munkabérből történő letiltást eredményeznek.
A letiltás nagy terhet ró az érintettekre. Az adós dolgozóra nyilvánvalóan, mert a végrehajtói költségek, kamatok sokszor meghaladják magát a követelést is. Mondhatnánk, hogy „tevékenyen részt vett” a helyzet előidézésében, de ez nem feltétlenül igaz minden helyzetre.
A munkáltató és a bérszámfejtő azonban teljesen „vétlen”, csakis felelősséget és adminisztrációs munkát kapnak a nyakukba.
Ahogy a munkabérek emelkednek, az utóbbi időkben egyre élesebben vetődik fel kérdésként, hogy mennyit is lehet, ill. kell levonni a dolgozótól. Sokat rávágnák, hogy egy tartozás után 33%-ot, több tartozás után 50%-ot. Nem ilyen egyszerű.
Van a bírósági végrehajtásról szóló törvénynek egy érdekes paragrafusa:
- §A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.
Ez pedig azt jelenti egy magasabb keresetnél, hogy mindegy, hogy 33%-ot vagy 50%-ot számolunk ki, az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösénél, azaz jelenleg
142.500 Ft-nál nem hagyhat meg a bérszámfejtő többet a dolgozó „borítékjában”. Félreértés ne essék, a törvényben szereplő „korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható” kifejezés nem azt jelenti, hogy a bérszámfejtő szimpátiája szerint dönti el, hogy vonja vagy sem. Kötelező levonnia.
Mennyi is ez a magasabb „kereset”?
Egy tartozás esetén 325.000 Ft-os havi bruttó bér felett a dolgozó mindig pontosan 142.500 Ft-ot kap a számlájára. Ez tíz éve még nem volt nagy probléma, amikor a bruttó garantált bérminimum még csak 108.000 Ft volt, de ma már ez 260.000 Ft. Az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege pedig akkor is 28.500 Ft volt, ma is annyi.
Lehet azzal vigasztalni egy 700.000 Ft bruttó keresetű dolgozót, hogy „így legalább hamar kifut” a tartozása, de valószínűleg ettől nem igazán fog megnyugodni, főleg, ha évekig tart a „kisnyugdíjas” állapota.
Mi a teendő ilyenkor?
Se a munkáltató, se a bérszámfejtő nem tehet semmit. Ha nem vonja le a szabálynak megfelelően, fizetheti a dolgozó helyett a le nem vont összeget.
Mi azt javasoljuk, hogy a dolgozó vegye fel a kapcsolatot a végrehajtóval, és érjen el egy kedvezőbb kompromisszumos megoldást, módosítassa a határozatot például úgy, hogy a munkáltató hagyhassa figyelmen kívül ezt az ominózus 63.§-t.
Volt rá példa, hogy sikerrel járt a dolgozó. A végrehajtónak sem érdeke, hogy a dolgozó megszüntesse a munkaviszonyát, és a feketegazdaságban folytassa tovább a pályafutását. Onnan ugyanis nem jön törlesztés…
Budapest, 2022. szeptember
Vasvári László
KREA-SOFT Kft.
ügyvezető
