Tartós Megbízás
2026-tól új TB biztosítotti jogviszony-típust vezettek be, az ún. tartós megbízási jogviszonyt.
Mi a különbség a „normál” megbízási jogviszony és a tartós megbízási jogviszony között?
Adózási szempontból nincs különbség, mindkét jogviszony-típus a magánszemély önálló tevékenysége, ennek megfelelően adózik.
Társadalombiztosítási szempontból van jelentős különbség a két forma között:
1. megbízási jogviszony
Amennyiben a jogviszonyból származó jövedelem nem éri el a havi minimálbér harminc százalékát (nem teljes hónapra vonatkozóan naponta a minimálbér harminc százalékának 30-ad részét), a jogviszony nem lesz biztosított, azaz nem jogosít semmilyen TB ellátásra. Persze TB járulékot (18,5%) sem kell belőle vonni.
A biztosítotti, NAV felé történő jelentését kifizetésenként kell megtenni utólag, a díjazott időszakra vonatkozóan. Ennek nyilván az az oka, hogy a kifizetéskor lehet csak elbírálni, hogy egyáltalán biztosított-e ez az időszak.
2. tartós megbízási jogviszony
A jogviszony minden esetben biztosított, a NAV bejelentést már az időszak elején meg kell tenni. TB járulékot mindig vonni kell a jövedelem-részből (jövedelemrésznek nevezzük az kifizetett megbízási díjból az adóelőleg-nyilatkozat alapján figyelembe vett költség összegének levonása utáni összeget, nyilatkozat hiányában annak 90%-át).
Ugyanakkor a Megbízót terhelheti további kötelezettség, a magánszemély helyett meg kell fizetnie a hiányzó TB járulékot.
Hiányzó TB járulék akkor keletkezik, ha a díjazás nem éri el a havi minimálbér harminc százalékát. Ilyenkor a hiányzó díjazás 18.5%-át a kifizetőnek kell megfizetnie. Extrém esetben, ha pl. egy hónapra vonatkozóan nincs díjazás, a megbízó akkor is megfizeti a minimálbér harminc százaléka után a TB járulékot (és persze a szociális hozzájárulási adót), ezzel fenntartva a megbízott biztosítását.
Elmondhatjuk, hogy a tartós megbízási jogviszony TB szempontból a munkaviszonnyal szinte azonos mind a járulékfizetés, mind az ellátások szempontjából.
Vajon miért vezették be ezt a jogviszony-formát?
A korábbi cikkemben (Megbízásból élők) részletesen írtam azokról a hátrányokról, amelyek a csak megbízásból élőket sújtják. Ezeket a hátrányokat szünteti meg ez a jogviszony-forma.
Ki dönti el, hogy melyik formában kötik meg a szerződést?
A két szerződő fél szabad megállapodása.
Nem feltétlenül függ a megbízás időtartamától sem. Lehet egy egyszeri, akár néhány napos megbízást is tartós megbízás-ként kötni, ugyanakkor egy határozatlan időtartamú megbízás is lehet normál megbízási jogviszony. Utóbbinál, pl. havonkénti kifizetés és változó havi díjazás esetén előfordulhat, hogy bizonyos hónapokban nem lesz biztosított a megbízott, ilyenkor a biztosítotti bejelentése nem is történik meg az adott hónapra vonatkozóan.
Mindkét szerződő fél mérlegelheti, hogy melyik számára az előnyösebb.
Ha csak az anyagiakat nézzük, a megbízó a normál megbízásban érdekelt, hiszen így nem fordulhat elő, hogy TB járulékot fizet a megbízott helyett. Ugyanakkor a folyamatos, minimálbér harminc százalékát meghaladó díjazás esetén ez nem nagyon fordul elő. Ilyenkor lehet, hogy jobb számára a tartós megbízás, hiszen nem kell kifizetésenként be-ki jelentgetnie a NAV felé.
A megbízott számára jobb a tartós megbízási forma, ha nincsen mellette párhuzamos biztosítási jogviszonya, mert ezzel folyamatos biztosítást szerez. Azonban kisebb díjazás esetén, és ha van mellette munkaviszonya, vagy más biztosítási jogviszonya, akkor a normál megbízás előnyösebb, mert nem terheli TB járulék.
Budapest, 2026. március
Vasvári László
KREA-SOFT Kft.
ügyvezető
