Biztos, hogy biztosított?

Egyre többször előfordul, hogy ügyfeleink dolgozóját egyéni egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezik. Ezt a járulékot normál esetben csak azoknak kell fizetniük, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban, azaz se munkaviszonyuk, se megbízási jogviszonyuk nincs, és persze nem diákok vagy nyugdíjasok.

Hogyan lehetséges az, hogy munkaviszonyban álló, nem nyugdíjas dolgozót nem tekintenek egészség-biztosítottnak, pedig a munkáltató eleget tett a bejelentési kötelezettségének?

Tapasztalatunk szerint ez akkor fordul elő, ha a dolgozó határozott idejű munkaviszonyát meghosszabbítják, vagy határozatlanra változtatják.

Mi okozza ezt az anomáliát?

A munkáltató a T1041-es ÁNYK nyomtatványon, vagy az ONYA online felületén többek között bejelenti a dolgozó munkaviszonyának (biztosításának) kezdő időpontját, megszűnésének időpontját. A megszűnés időpontját a kezdő időponttal együtt rögtön jelenteni kell, ha a munkaszerződés határozott idejű. Ha a megszűnés időpontja megváltozik, azt – a NAV előírása szerint – helyesbítéssel kell jelenteni. Alternatív módon persze lehetne az eredeti megszűnés napját követő naptól új biztosításként jelenteni a folytatást. Megjegyezzük, hogy ez a „B terv”sem feltétlenül oldja meg a problémát.

Ezek a bejelentések az adóhatóság (NAV) számára készülnek, aki valahogy az egészségbiztosító (NEAK) számára továbbítja az adatokat. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését pedig a NEAK írja elő, bár a NAV kezeli az adófolyószámlán.

Tény, hogy a NAV hibátlanul feldolgozza ezeket a bejelentéseket, helyesbítéseket, mert a munkáltató az eBev ill. az ONYA felületen le tudja kérni a teljes dolgozói állományára vonatkozóan. A lekért adatok pedig bizonyítják a munkáltató helyes adatközléseit.

Az anomália akkor csak az adattovábbításban, vagy a NEAK nyilvántartásában lehet. Hogy hol, ez idáig még nem derült ki. Reméljük, hogy hamarosan megszüntetik ezt az adminisztrációs problémát, vagy kijavítják a megfelelő szoftvert.

A nagyobb baj csak az, hogy az előforduló hibás esetekre nem elég felhívni a hatóságok figyelmét, hogy egymás között rendezzék, hanem előírják, hogy a dolgozó és a munkáltatója a bejelentések igazolásaival „felszerelkezve” intézzék a járulék törlését.

Ez pedig már nem igazán „ügyfélbarát” ügyintézés.

Budapest, 2025. május

Vasvári László
KREA-SOFT Kft.
ügyvezető