Nettó bér – Bruttó bér
Mennyi a nettó bér igénye? Nettó 400.000 Ft
Állásközvetítő portálokon találkozhatunk a kitöltendő űrlapon ezzel a kérdéssel.
Állásra jelentkezők esetén pedig sokszor találkozhatunk ezzel a „nettó” válasszal, ha bérigényére kérdezünk, legfeljebb az összeg lesz más.
Ilyenkor megkérdezem a jelöltet, hogy milyen adóelőleg-kedvezményeket vehetünk majd figyelembe, ha rá esik a választásunk. Esetleg négy gyermekes anya, és mind a négy gyermek kedvezményezett a családi kedvezmény szempontjából?
Ha igen, akkor ugye nyugodtan írhatunk a szerződésébe bruttó 400.000 Ft-ot? Ekkor is garantáljuk a 400.000 nettót. Ilyenkor azért nem őszinte a jelölt mosolya.
Ha pedig nemleges a válasza, vagy nem fog semmilyen kedvezményről nyilatkozni, akkor miért nem kér bruttó 600.000 Ft-ot? Persze ha nyugdíjas, és megelégszik 470.000 Ft bruttóval, akkor kérjen ennyit. Mindkét esetben közel 400.000 Ft nettóra számíthat. Ráadásul, nem kell eltitkolnia az adókedvezményeit évközben sem, nem fogja a munkáltatót zavarni, hogy 400.000 Ft-nál többet visz haza, extrém esetben akár 600.000 Ft-ot is.
Persze megértjük a sokat hangoztatott, de valljuk be nem túl széleslátókörű véleményt: „Az számít, hogy mennyi van a borítékban.”
De tényleg az számít?
Ehhez gondoljuk végig, hogy mi is a különbség a nettó bér és a bruttó bér között.
Pontosan azok a levonandó adónemek (munkaviszony esetén ezek 2024-ben a következők lehetnek: Szja előleg, TB járulék, Nyugdíjjárulék, EKHO), amelyekre a munkáltatónak nincsen befolyása, mert a törvények pontosan előírják, hogy mennyit vonjon le a dolgozó bruttó béréből és fizesse be a NAV-felé. Ezeket a levonásokat a munkáltatónak feladatba adták, de szerintem szívesen megszabadulna ettől. Például átutalná a teljes bruttó bért a dolgozó bankjának, aki levonná, és tovább utalná a NAV felé ezeket a közterheket. Ekkor a munkáltató nem is tudná, hogy mennyi a dolgozójának a nettó bére.
Ugyanakkor a dolgozó képes befolyásolni ezeknek a levonásoknak a mértékét már évközben is számos adóelőleg-kedvezmény-nyilatkozattal. Persze a tényleges jogosultságánál nagyobb kedvezményről nem érdemes nyilatkoznia, mert az adóbevallásában ez büntetőkamattal járna, de kevesebbről igen. Egyáltalán nincsen nyilatkozatra kötelezve, sőt, évközben akármikor vissza is vonhatja a nyilatkozatait indoklás nélkül, ezáltal tudja befolyásolni az adóelőlegét (és esetleg a TB járulékát), így a nettó bérét is.
Nem túlzás tehát, ha azt mondjuk, hogy a nettó bér a dolgozó „belügye”, ezért azt javasolom, mind a munkáltatónak, mind a dolgozónak, hogy mindig bruttóban állapodjanak meg.
Ugyanezt javasolom a munkáltatónak akkor is, ha például jutalmat szeretne fizetni a dolgozóinak. Ne „nettó” jutalmat adjon. Ne vizsgálja, hogy az adott dolgozónak milyen adóelőleg-kedvezményei vannak, ne „csípje le” a bruttósítás során azokat. Főleg a családi adókedvezményét ne vegye el a dolgozótól, hiszen az bevallottan a gyermeke utáni családi pótlékot helyettesíti.
Budapest, 2024. november
Vasvári László
KREA-SOFT Kft.
ügyvezető
