Megbízásból élők

Van a TB biztosítottaknak egy olyan csoportja, akik nem munkaviszony alapján szerzik meg a jogosultságukat az állami egészségügyi ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Ezek az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók. A teljesség igénye nélkül ezek a jogviszonyok:

  • megbízási jogviszony
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony
  • különféle tisztségviselők

Ha ezen jogviszonyban lévők munkaviszony mellett létesítenek ilyen típusú további jogviszonyt, akkor nincs is probléma ezzel, a munkaviszonyuk alapján már amúgy is biztosítottak. Sőt, ezen „másodlagos” jogviszonyuk alapján szerzett jövedelmük alapján is jogosultak lehetnek táppénzre, valamint a majdani nyugdíjukat ez a jövedelem emelheti.

Mi ennek a többlet-táppénznek, nyugdíj-alapnak a feltétele?

Ugyanaz, mint párhuzamos munkaviszony nélkül, önállóan biztosítást szerezni ebből a jogviszonyból. Egy jövedelem-minimumot el kell érni hozzá.

Ez a jövedelem-minimum a minimálbér harminc százalékát jelenti a jogviszony teljes naptári hónapjaira vonatkozóan. Ha pedig a jogviszony hónapja nem teljes, pl. hónap közben kezdődik vagy hónap közben szűnik meg, akkor a naptári naponkénti jövedelemnek kell elérnie a minimálbér harminc százalékának a harmincad részét.

Nézzük, hogy azoknál mi a helyzet, akik kizárólag ilyen típusú jogviszonyból szerzik a jövedelmüket.

Megbízásból élők

Hiába a hosszú távú szerződésük, ha ez a jövedelem-minimum feltétel nem teljesül a jogviszony teljes idejére, akkor sajnos lesznek biztosítatlan időszakuk. Ezekre a „kieső” időszakokra pedig maguknak kell megszerezniük az állami egészségügyi ellátásra való jogosultságot, azaz „fizetni kell a TB-t”.

Megbízási jogviszonyban, hogyan fordulhatnak elő ilyen kieső idők?

Egy megbízási jogviszony a munkaviszonnyal ellentétben nem kötelezi a megbízót, hogy folyamatosan lássa el munkával a megbízottat. Lehetnek olyan időszakok, amelyre vonatkozóan nincsen feladat kitűzve, bár a szerződés él. De még a folyamatos feladattal való ellátás mellett is lehetnek olyan időszakok, amikor a feladat díjazása nem éri el a jövedelem-minimumot.

Azért legtöbbször olyan a munka jellege, hogy egyenletes terhelés mellett egyenletes a díjazás is. Ha ez a díjazás jövedelem-minimum alatt van, akkor a jogviszonyból egyáltalán nem szerez biztosítást az illető. Ilyenkor a kifizető nem is von TB járulékot a jövedelemből, és nem is jelenti be a jogviszonyt a NAV-hoz.

Itt megjegyezhetjük, hogy nyugdíjasokra jelenleg nem vonatkoznak a fent leírtak, mert ők a nyugdíjasságuk révén mindenképpen jogosultak az állami egészségügyi ellátásra, és hiába keresik meg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból a jövedelem-minimumot, nem lesznek biztosítottak, nem lesznek se táppénzre, se további nyugdíjalapra jogosultak.

Maradjunk a nem nyugdíjasoknál, és akik elérik a jövedelem-minimumot.

Milyen kellemetlenséget okozhat náluk ez a jogviszony az állami orvosi ellátásnál a TAJ szám ellenőrzésekor?

Ehhez tudnunk kell, hogy a kifizetőnek be-, kijelentési kötelezettsége van a biztosítottairól. Munkaviszony esetén a bejelentést legkésőbb a munkába lépés napján meg kell tennie. Ezért elvileg a munkaviszony első napján már „zöld a TAJ”.

Igen ám, de egy ilyen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynál ez nem lenne szerencsés, mert nem biztos, hogy teljesülni fog a jövedelem-minimum feltétel. Ezért itt a bejelentés határideje a kifizetés napját követő nap. Ez az utólagos bejelentés okozhat már problémát, mert lehet, hogy egy több hónapos megbízást csak a végén, egyben fizetnek ki, közben a TAJ szám még „piros”.

Sok kifizetőnél korábban gyakorlat volt az ilyen jogviszonyok határozatlan idejű előre történő bejelentése, amely ugyan orvosolta ezt a problémát, de nem mindig fedte le a valóságot.

Feltehetően ezért újított a NAV idén, és ezeket a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat, csak múltbéli határozott időre engedi bejelenteni. Hiába a folyamatos munka, a biztosítotti időszakok mindig utólag jutnak az egészségügy tudomására. Az aktuális napon sohasem lesz nyitott a biztosítási jogviszony, nem lesz „zöld a TAJ”.

Ezt érdemes figyelembe vennie minden ilyen jogviszonyból élőnek.

Budapest, 2024. június

Vasvári László
KREA-SOFT Kft.
ügyvezető