Táppénz igénylés problémái a nem kifizetőhelyeknél
Ha egy dolgozó keresőképtelenné válik, az orvos kiállít egy igazolást, amely alapján az államkincstár elutalja a dolgozónak járó táppénzt. Ilyen egyszerű lenne, ha ez közvetlenül történne, azaz se a dolgozónak, se a munkáltatójának nem lenne ezzel teendője, minden menne elektronikusan, az állami informatikai rendszerek között.
Ez sajnos ma még egy kicsit bonyolultabb. Most a dolgozó leadja a papírt a munkáltatójának, aki azt feltölti a kincstár számára egy webes felületre, és kitölt mellette egy igen részletes űrlapot, majd csatolja hozzá a papíros bizonylatok beszkennelt fájljait. Ezen az űrlapon szinte az összes – a táppénz megállapításához szükséges – adat már a hatóság rendelkezésére áll, hiszen létezik egy havi (08-as jelű) bevallás, amelyen a munkáltató minden dolgozójáról minden adatot havi gyakorisággal közöl. Az orvos által kiállított igazolás adatait is ki tudná nyerni a kincstár az állami egészségügyi informatikai rendszerből. Azért biztos, ami biztos, bekérik az adatokat még egyszer…
De ez még nem a legnagyobb probléma.
Megszokták a munkáltatók, hogy ezerféle bevallást, kimutatást kell készíteniük. Éppen ezért megteremtették ehhez a számítógépes hátteret, amellyel az ezekhez hasonló redundáns adatközléseket gyorsan elő tudják állítani.
A nagy gond az, hogy a táppénzigénylés menetét a munkáltató kárára alakították át. A 2023-as év végéig ezt az igénybejelentést egy ÁNYK nyomtatványon kellett megtenni, amelyet ki lehetett tölteni egy – a bérprogramból előállított – import fájl (imp vagy xml) segítségével adatbevitel nélkül. Ezt az ÁNYK nyomtatványt megszűntették, lecserélték egy új webes űrlapra, amelyet jelenleg csak kézzel, adatmezőnként lehet kitölteni. Bosszantó „visszafejlesztés”. Ennyire nem számít, hogy a munkáltató mennyit dolgozik?
Érthetetlen módon, az új felületen nem teremtették meg a lehetőségét az adatkapcsolatnak. Ugyan létezik most itt egy Letöltések – Letöltés adat XML-be parancs, amelyről nem igazán lehet tudni, hogy kinek-minek készítettek, miután az Adat XML importálás parancsot kihagyták a menüsorból.
Persze ez az új felület is okoz gondot.
Ez egy online webes űrlap, amely csak akkor használható, ha biztos internetkapcsolatunk van. Ez manapság ugyan már alapkövetelmény, de néha előfordulnak megszakadások. Ilyenkor a begépelt adatok egy része, vagy akár az egésze eltűnik, lehet újra kezdeni. Az is stresszeli a kitöltőt, hogy nem tarthat 10 perc szünetet, mert különben jelentkezhet be újra.
Képzeljük el, milyen lenne, ha a cégek havi ÁNYK-s 2408 jelű bevallását lecserélnék az új táppénzigényléshez hasonló felületre és nem teremtenék meg az adatkapcsolatot. Pedig állítólag tervezik az ÁNYK program megszűntetését…
Az ÁNYK felület offline, azaz intenetkapcsolat nélkül is kitölthetőek az űrlapok, csak arra a néhány pillanatra van szükség intenetkapcsolatra, amikor az adatok ellenőrzötten elküldésre kerülnek. Ennek azért megvan az előnye. Nem is beszélve a csoportos műveletekről, amellyel egy bérszámfejő-könyvelő iroda egyszerre le tudja adni akár az összes ügyfél-cégének havi bevallását, vagy napi biztosítotti bejelentéseit.
Egy ilyen bérszámfejtő vagy könyvelő irodába, ahol sok ilyen nem kifizetőhelyet számfejtenek, naponta több tucat táppénzes papír is érkezhet. Gyakorlatilag egy ügyintézőt ez a munka teljesen leköt.
Állítólag ígéret van a probléma orvoslására. Ugyanakkor ezt a nehézkes felületet addig is használni kell, mert a dolgozók várják a táppénzüket, CSED-jüket, GYED-jüket.
Budapest, 2024. február
Vasvári László
KREA-SOFT Kft.
ügyvezető
