EKHO választási tanácsok megbízottaknak
Ahogy azt egy korábbi cikkemben már írtam, az „Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás”, rövid nevén az EKHO, nem más, mint egy – a magánszemélyek számára létrehozott – az általánosnál kedvezőbb adófizetési módszer. Ezt speciális tevékenységre szerződött személyek választhatják, pl. írók, újságírók, internetes tartalmak készítői, művészeti tevékenységet folytatók, sportolók stb.
Miután a tevékenységnek alkotó jellegűnek kell lennie, ezért a megbízók nagyon sokszor nem munkaviszonyban, hanem megbízási (vállalkozói) jogviszonyban foglalkoztatják a megbízottat.
Erre a jogviszonyra nem érvényesek a Munka Törvénykönyve rendelkezései.
Nincs kötelezően beosztandó munkaidő, nincs fizetett távollét, nincsen kötelezően vezetendő jelenléti ív.
A díjazás időszaki teljesítések alapján történik. A díjazásból a megbízó cégnek kötelező bizonyos közterheket fizetnie. A megbízott bankszámlájára ezek levonása utáni összeg kerül átutalásra. A levonások mértéke függ a megbízott nyilatkozataitól.
Ha a megbízott nem ad semmilyen nyilatkozatot, akkor a díjazása általános szabályokkal lesz elszámolva. Ilyenkor a teljes díjazás az ún. normál bevétel, amelynek adóköteles része az ún. normál jövedelem.
A normál jövedelmet úgy kapjuk meg, hogy a normál bevétel-ből levonjuk a normál jövedelem 10%-át, mint adómentes díjazást, és a normál jövedelem utáni szocho-t (13%).
Miután a tevékenység megfelel az EKHO törvényben leírtaknak (FEOR számoknak), így a megbízott adhat ún. EKHO-s nyilatkozatot, amelyben kérheti, hogy a díjazását, vagy annak egy részét a megbízó cég ne az általános szabályokkal, hanem az EKHO szabályaival állapítsa meg.
Miért jó minél nagyobb részt EKHO-val adózni?
Az EKHO-s jövedelmet kevesebb közteher terheli, összesen 15% (adó+TB), szemben a normál bevétel-lel, amelynél ez közel 37,5%. Nyugdíjas esetén ez 9,5 % ill. 15%.
Miért nem lehet mindig az egész díjazást EKHO-val adózni?
Az EKHO törvény előírja, hogy az adóévben legfeljebb 60 millió forint EKHO-s jövedelemre jogosult egy személy. Ez az ún. abszolút korlát. De van még egy szűkebb korlátja is, az ún. arányos korlát.
Az arányos korlát azt jelenti, hogy a magánszemély az adóévben legfeljebb akkora EKHO-s jövedelemre jogosult, amekkora az adóévben szerzett normál jövedelem és egy arányszám szorzata. Ez az arányszám a 60 millió forint és az adóév első napján érvényes minimálbér 12 szeresének hányadosa. Ez az arány 2026-ban ez közel 15,5.
Ez annyit jelent, hogy a megbízott a 2026-os egyéni SZJA bevallásában legfeljebb akkora jogosult EKHO-s jövedelmet vallhat majd be, amely az éves normál jövedelmének a 15,5 szerese, de legfeljebb 60 millió forint.
A félreértések eloszlatására megjegyezzük, hogy nincsen havonkénti korlát. A normál jövedelem-nek nem szükséges havonta elérnie a minimálbért. Ezt a korlátozást csak munkaviszony esetén írja elő az EKHO törvény.
A megbízó cég az abszolút korlát elérése után már a további díjazást normál bevételként kezeli, de az arányos korlátra a megbízottnak kell ügyelnie.
Ezért az EKHO-s nyilatkozatban két lehetőség közül lehet választani:
- az előzőek szerinti arányos megbontását kéri a heti díjazásnak
- tisztán EKHO-s jövedelemként kéri a díjazását
Az 1. (arányos vegyes) lehetőséget annak célszerű választania, akinek az adóévben semmilyen más helyről származó normál jövedelme nincsen, vagy csak nagyon minimális. Ez biztosítja, hogy az adóévi EKHO-s jövedelme jogosult lesz.
Akinek van elegendő más helyről származó adóévi normál jövedelme (pl. munkaviszonya van vagy volt), az válassza a 2. (csak EKHO) lehetőséget. Nem számít, hogy ezt a normál jövedelmet mikor szerezte az adóévben, nem kell párhuzamosan szereznie ezzel a megbízó céges megbízási jogviszonyával.
Mennyi az elegendő?
Ehhez határozza meg az adóévi összes normál jövedelmét, amelyet:
- a) munkaviszonyból,
- b) egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,
- c) társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,
- d)vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként szerzett.
Ezt szorozza meg az arányos korlát leírásánál meghatározott arányszámmal (2026-ban ez 15,49). Megkapja azt az EKHO-s összeget, amennyire jogosult a tárgyévben.
Az ezután nagy valószínűséggel várható normál jövedelmét is beszámíthatja, de legyen ezzel óvatos.
Mi van, ha nincs elegendő normál jövedelme?
A nyilatkozatát adóéven belül bármikor módosíthatja, de ez nem lehet visszamenőleges, csak az elkövetkező kifizetésekre vonatkozik. Minden új adóévben újra kell nyilatkozni!
Ha így sem tudja „fedezni” az összes EKHO-s jövedelmét, akkor majd az egyéni SZJA bevallásában tudja ezt rendezni. Sajnos többletbefizetése fog keletkezni.
Akkor nézzük az EKHO hátrányát: Kevesebb közteher – kevesebb ellátás
- nyugdíjalapba csak az EKHO-s jövedelem 61%-a számít bele
- semmilyen egészségbiztosítási ellátás nem jár az EKHO-s jövedelem után (se táppénz, se CSED, se GYED)
Amelyik megbízott ezekre az ellátásokra „vágyik” ebből a jogviszonyából, ne adjon EKHO-s nyilatkozatot.
Szerencsére azért a jogviszony biztosított tiszta EKHO-s jövedelem esetén is, feltéve, hogy a normál jövedelem és az EKHO-s jövedelem összesen eléri a minimálbér 30%-át (ez azért szinte mindig szokott teljesülni). Így párhuzamos jogviszony hiányában sem kell fizetni a díjazott napokra az egyéni TB-t.
Ugyanakkor sajnos a megbízási jogviszony önmagában nem ad „zöld TAJ”-t egy orvosnál, hiába kerül bejelentésre biztosítottként. Ennek az az oka, hogy a T1041-es nyomtatványon csak utólag, múltbéli záró dátummal lehet a díjazott heteket bejelenteni.
2026-tól ugyan létezik egy ún. „tartós megbízási jogviszony” forma, amely TB szempontból a munkaviszonnyal egyenértékű, azaz végig biztosított, előre bejelentendő. Azonban ezt kevés megbízó választja, mert ez őt kötelezi járulékfizetésre a megbízó helyett, ha éppen egy adott időszakban nem foglalkoztatja a megbízottat.
Természetesen nyugdíjasokra nem vonatkoznak a hátrányok, hiszen ők már a normál jövedelmük alapján sem jogosultak semmilyen ellátásra, mert nem szereznek biztosítást ezzel a jogviszonnyal.
Nyugdíjasok mindig a 2. (csak EKHO) lehetőséget válasszák, náluk az arány nem számít. Ha a normál jövedelmükben elegendő adókedvezményt tudnának érvényesíteni (pl. többgyermekes anya), ne adjanak EKHO-s nyilatkozatot, mert normál jövedelemmel jobban járnak.
Fontos megjegyezni, hogy az EKHO-s jövedelemből semmilyen kedvezmény nem érvényesíthető!
Budapest, 2026. november
